A hazugság bizalomvesztéssel jár
Helyszín: Talált Tárgyak Osztálya.
Szereplők:
- Politikus, aki kissé ideges, de magabiztosnak próbál látszani
- Ügyintéző, aki már mindent látott
- Sorban álló polgár, aki csak az elveszett esernyőjét keresi
1. jelenet – Belépés
(A politikus beront, zakója gyűrött, arcán pánik és remény keveréke.)
Politikus: Jó napot! Azt hiszem…ö… elvesztettem a közbizalmamat.
Ügyintéző: (fel sem néz) Hogy nézett ki?
Politikus: Amolyan…közönséges… választói.
Ügyintéző: (lassan felnéz) Ó, az. olyat mostanában sokan elveszítik. Le tudja írni pontosan, hogy nézett ki?
Politikus: Hát… olyan… őszinte, lelkesedés-szerű. Tudja, amikor beszédet mondtam egyetértésül megtapsoltak és éljeneztek is.
Ügyintéző: Értem. És mikor történt az eset, akarom mondani, mikor és hol vesztette el?
Politikus: Talán, amikor azt mondtam, hogy „nem lesznek megszorítások”. vagy, amikor „üvegzsebet hirdettem” és „átláthatóbb politikát és a gazdaságot” ígértem.
Ügyintéző: Akkor hát egy alaposan elhasználódott, lepukkant bizalmat keres. Tele van a raktár ilyenekkel.
2. jelenet – Keresés
(Az ügyintéző hátramegy a polcok közé. A polgár türelmetlenül sóhajtozik.)
Polgár: Én csak az esernyőmet szeretném visszakapni, maga elé engedne, kérem?!
Politikus a polgár felé: Ha megtalálják az elvesztett bizalmamat, megígérem, hogy… hogy…
(elgondolkodik)
…hogy majd egyszer valamit önnek is megígérek.
Polgár: Aha. Akkor inkább türelmesen megvárom az ügyintézőt.
(Az ügyintéző visszatér egy dobozzal.)
Ügyintéző: Találtam egy bizalmat, de ez is eléggé megviselt. A megtaláló ráírta: „törékeny.”
Politikus: Az enyém lehet! Igen. Pont ilyen volt!
Ügyintéző: Kelleni fog a tulajdonjogot igazoló dokumentum. Anélkül nem adhatom ki. A bizalom elvesztése bizalmatlanságot szül.
Politikus: Mi kell, hogy visszakaphassam?
Ügyintéző: Hitelesség. Következetesség. Átláthatóság. Esetleg bocsánatkérés.
Politikus: Ezeket a formaságokat ígérem, pótlom a választások után.
Ügyintéző: A bizalom személyes holmi, a védelme számunkra fontos.
Politikus: Nincs valami egyszerűbb, gyorsabb megoldás? Mondjuk a becsületszavamat adnám, vagy kitöltenék egy formanyomtatványt?
3. jelenet – Az elfekvő raktár
Ügyintéző: Ha gondolja, kereshetek a raktárban „ideiglenes bizalmat”.
(lehalkítja a hangját)
Könnyen romló, csak kampányidőszakban használható.
Politikus: Ideiglenesen megteszi! Addig használom, amíg a régit visszaszerzem.
Ügyintéző: (sóhajt) Uram, az ideiglenes bizalom olyan, mint a papírpohár: egy beszéd után átázik.
4. jelenet – Felismerés
(A politikus elkomorodik.)
Politikus: Akkor… mit tegyek?
Ügyintéző: Próbálja meg újra kiérdemelni.
Politikus: Lehetetlen! Már a családom sem hisz a szavaimban. Hol találok olyan bolondot, aki rám bízná a karóráját vagy a jövőjét?
Ügyintéző: Sajnos a közbizalmat nem lehet átruházni, venni, csereberélni, vagy mint egy autót megjavítani.
(A polgár közben megkapja az esernyőjét.)
Polgár: Látja? Nincs szükség a maga ígéretére, az esernyőmet nélküle is visszakaptam.
5. jelenet – Zárókép
(A politikus lassan elindul kifelé, kezében egy üres formanyomtatvánnyal.)
Politikus: Kezdjek bocsánatot kérni? Változzak meg? Legyek őszinte és becsületes, amikor sosem voltam az?
Ügyintéző: Kezdetnek elég jónak tűnik a sorrend, de lehet, hogy kevés és késői. A bizalom, amit keres csak kitartó munkával nyerhető el, lehetetlen egyik pillanatról a másikra, vagy a választásokig visszaszerezni.
(Függöny.)
A jelenetet részben a mesterséges intelligencia írta.