Korábban, ha megsérült egy olajszállító tanker jogosan környezeti katasztrófát kiáltoztak és félreverték a vészharangokat.
Az Ukrán-Orosz és az USA, Iraki kontra Irán háború kitörése óta drónokkal tucatnyi tankert süllyesztettek el és, ahogy a háború sem hír úgy a környezeti katasztrófa is csak alig említésre méltó széljegyzetté vált.
A sajtó és a politika olyan szinten hallgatja el a háborúk borzalmait, a környezeti katasztrófák mértékét, hogy a hétköznapi ember azt hiheti, a világban a világpolitikában minden rendben, csak a Fradiért érdemes aggódni.
A háborús zaj mindent elnyom
A médiában a politikai akarat dominál, a környezeti károk – bár hatalmasak – háttérbe szorulnak. A sajtó annak ellenére, hogy a televíziós filmek és sorozatok tele vannak erőszakkal lövöldözéssel, hullákkal mégis azt állítja, a közvéleményt meg akarja kímélni a frontvonalakon történtek látványától és hírei inkább a geopolitika ellentéte taglalására irányul.
A sajtó másik érverése, ők mindent őszintén elmondanak, csak a hírfogyasztók ingerküszöbe megemelkedett, szerintük a szerkesztőségeik a „drámai” tartalmakat nem takargatják, miközben a valóságban ilyen olyan okokra hivatkozva többnyire kihagyják.
Valójában nem azért jött létre ez a cikk, hogy lobbizzon a több és véresebb tudósításokért, hanem azért, hogy felébressze az egymással szembeálló országok vezetőit és polgárait, erőszakkal nem lehet békét kötni, és a környezetet sem lehet lövészárkokba kényszeríteni.
A hadviselő feleknek nem érdeke a részletek nyilvánosság elé teregetése
A gyakorlott hírolvasó úgy érzi, a sajtó időnként felnagyítja, máskor minimalizálja a károkat vagy késlelteti a tájékoztatást. Csak találgatni lehet, a környezeti károk beismerése esetleg a gyengeséget jelez vagy a felelősségre vonást akarják az illetékesek elkerülni, és talán a politikailag is kellemetlen róla beszélni?
A katasztrófát szenvedett tankerek egy része „árnyékflottához” tartozik
A szankciók miatt Oroszország és más szereplők biztosítás nélküli, öreg, rossz állapotú tankereket használnak, gyakran kikapcsolt jeladóval. Az események nehezebben követhetők, gyakran nemzetközi jogi szürke-zónában történnek és ezáltal a felelősség is elkenhető.
A 2024-es Kerch-szorosi balesetben például 2 400–8 500 tonna nyersolaj ömlött a tengerbe, és a partok több száz kilométeren szennyeződtek.