Az elmúlástudat

Mit jelent a fogalom, elmúlástudat? Születésünk, illetve a fogantatásunk előtt sem voltunk és az életünk után sem leszünk. A nem létezésről még sincsenek tapasztalataink, nincsenek emlékeink.

Lét és nem lét

Az álom nélküli mély álomban sem tudunk magunkról és a külvilágról. Érzések és gondolatok nélkül fekszünk, mozdulatlanul. Ébredés után elkönyveljük, nagyon mélyen aludtunk, de nem vonunk párhuzamot a halállal, mert a halál gondolata idegen az élettől, ezért félünk is tőle.

Normális, a halálhoz vezető út betegségektől, azok okozta testi fájdalmairól és a kiszolgáltatottságtól, valamint és ez a legfontosabb az emberi méltóságunk elvesztésétől félünk. De rettegünk attól is, hogy nem végeztünk az életben mindennel, sok a nyitott lap, amit nem zártunk le.

A befejezetlenség olykor nyomasztó, a tisztességes befejezéshez való jogunk sérül, ha útban a célhoz vagy a megoldáshoz elragad bennünket

Olvass tovább

Ötletelés és kreatív gondolkodás

1–2 minutes

gondolattérképészet

Ötletelést és a kreatív gondolkodást segítő eszköz a gondolattérkép, segíti a gondolatszilánkokat egy vizuális formába rendezni.

Gondolattérképészet

Úgy érzem, megbénít, ha muszáj valamire gondolnom. Olyankor semmi sem jut az eszembe. Ám, ha nem kötelező szabadon, tömegével cikáznak a fejemben a jobbnál jobb gondolatok.

„Nincsenek gondolataim, miközben vannak és cikáznak.”

A háttérzaj észrevétlensége

A legtöbb gondolat apró impulzus, asszociáció, irányváltás. Olyan, mint, amikor a szél mozgatja a füvet. Láthatóan történik valami, de a klasszikus értelemben nincs „tartalma sem következménye”.

Olvass tovább

Metamorfózis

Gyalog átváltozása vezérré

1–2 minutes
Metamorfózis, gyalog átváltozása vezérré

Érdekes, szép és mély értelmű metafora, miszerint a sakkban a korlátozott lehetőségekkel bíró gyalog, ha átér a tábla másik oldalára, egy teljes metamorfózison esik át, és tetszőlegesen választható tisztté válik, olyanná, aki győzelemre fordíthatja a játék, illetve a szellemi küzdelem menetét.

A metaforikus gyalog, ha kitartóan halad előre, eléri a tábla túlsó oldalát, illetve eléri a célját és ott átalakulhat, akár vezérré is. A szimbolikus történet az emberi fejlődésről, kitartásról és belső átalakulásról szól.

A korlátozottság nem más mint lehetőség. A gyalog a legkönnyebben feláldozható figura. Csekély esélye van a tábla másik oldalára eljutni, de jutalma megváltoztathatja a játék kimenetelét. Kezdetben szinte védtelen, de minden lépése egy döntés, egy küzdelem. Ez az emberi élet kezdeti nehézségeire utalhat.

Olvass tovább

Kit szeret Isten?

Nem helyettünk oldja meg a problémákat, hanem erőt ad hozzá

Talán furcsán hangzik, ha Isten létezik, akkor az egyformán szereti a teremtményeit, nem várhatjuk el tőle, hogy a másik kárára oldja meg a problémáinkat.
Ha a maga „orcájára” teremtette az embert, akkor annak sikeresnek kell lennie és nem lehet egy szerencsétlenkedő lúzer.
Ha létezik isteni szeretet, akkor az nem lehet részrehajló, nem dönthet „kérésre” mások rovására. Az isteni szeretet nem helyettünk cselekszik, hanem bennünk és általunk.

Olvass tovább

Kérdés és magyarázat

Kérdés ésmagyarázat

Mi van, ha az ember mégsem a bogyókon élő majom ősöktől, hanem a vérszomjas ragadozó sárkánygyíkoktól származik?

Az sok mindent megmagyarázna?!

Leszámítva a feltevés iróniáját, elgondolkodtam.

Ha az ember nem a „bogyókon élő majom ősöktől”, hanem vérszomjas ragadozó sárkánygyíkoktól származna, akkor hirtelen nagyon sok mai emberi jelenség kapna egy egészen más, sötétebb, de furcsán logikus magyarázatot. És épp ezért izgalmas a gondolatkísérlet: nem a biológiai valóság miatt, hanem mert rávilágít arra, milyen mélyen hordozzuk a saját ellentmondásainkat.

Mit magyarázna meg a „sárkánygyík-eredet”?

Az emberi agressziót: a háborúk, a bosszú, a területféltés, a hatalomvágy sokkal inkább illik egy ragadozó hüllő ösztönvilágához, mint egy békés gyümölcsevő majoméhoz.

A hideg racionalitást: azt a képességet, hogy érzelmek nélkül, pusztán stratégiai alapon hozzunk döntéseket. A gyíkok nem empatikusak, csak hatékonyak.

A kettősséget bennünk:

egyszerre vagyunk képesek gyengédségre és kegyetlenségre. Mintha két faj lakna bennünk: a melegszívű emlős és a hidegvérű ragadozó.

A civilizáció furcsa irányait:

technológia, kontroll, hierarchia, dominancia – ezek mind sokkal inkább „sárkánylogikák”, mint majomcsapat-dinamikák.

A mítoszainkat:

minden kultúrában ott a kígyó, a sárkány, a hüllőisten – mintha valami ősi emlék vibrálna a kollektív tudattalanban.

De miért vonzó ez a gondolat?

Mert az ember érzi, hogy nem illik bele teljesen a természetbe. Túl idegenek vagyunk. Túl gyorsan változtatunk, túl sokat rombolunk, túl nagy a szakadék a tudatunk és az ösztöneink között. A „sárkánygyík-eredet” metaforája ezt a feszültséget fejezi ki: mintha valami bennünk nem lenne otthon ezen a bolygón.

És még valami: a felelősség kérdése

Ha majmok vagyunk, akkor a hibáink „emberiek”.
Ha sárkánygyíkok vagyunk, akkor a hibáink örökségek, amiket meg kell szelídítenünk.

Ez a gondolatkísérlet nem a biológiáról szól, hanem arról, hogy milyen lénynek érezzük magunkat. És néha tényleg úgy tűnik, mintha a bennünk élő két ős – a gyengéd emlős és a hidegvérű ragadozó – folyamatosan harcolna egymással.

Melyikben érzed magad otthonosan: a majom-ősben vagy a sárkánygyíkban?

Ez az oldal sütiket használ az online élményed javítása, a tartalom megosztásának lehetővé tétele a közösségi médiában, a weboldal forgalmának mérése és a böngészési tevékenységed alapján testre szabott hirdetések megjelenítése érdekében.
error: A tartalom védett!