A tudás csak annyira nyitja ki a világot, hogy több mindent lehessen észrevenni, megérteni. Miáltal több mindenen lehet aggódni, szorongani.
A tudás nemcsak felszabadít, de terhet is rak az ember vállára:
– Növeli a látóteret, és ezzel együtt a veszélyek, összefüggések, következmények felismerését.
– A tanult ember gyakran önreflektív, és az önreflexió együtt jár a szorongásra való hajlammal.
– A tanulatlan ember félelmei konkrétabbak, míg a tanult ember félelmei elvontabbak, rendszerszintűek, jövőbeliek.
