Szakítás és találkozás
– Kihagynám az érzelmes búcsút – közölte a lány és a kapcsolat, valamint a szakítás terhe alól szabadulva, megkönnyebbülten fellépett a buszra.
– Sokkal idősebb nálam, mit szólnának az emberek – indokolta a döntését a barátnőjének.
– Régen láttalak – szólította meg évekkel később ugyan abban a buszmegállóban a buszra várakozó férfi az éppen érkező nőt.
A férfi miközben elvette a nő csomagjait megállapította, hogy a valaha karcsú amazonból az évek alatt megfáradt kissé molett nő vált.
– Ihatnánk egy kévét. Ha van időd, mesélhetnél magadról.
– Boldog házasságban élek. Van három csodálatos gyermekem és egy hűséges, odaadó férjem.- mondta a nő elégedett mosollyal, miközben a kávéja kevergetése közben azt gondolta: Ha feladnám a büszkeségemet, és őszinte lennék, talán elmondanám: szívesen visszaforgatnám az időt. Elmennék egy klinikára, ahol megfiatalítanak. Nem szégyellném, ha a korlapomra azt írnák: halmozott munkahelyi hátránnyal, gyerekeit egyedül nevelő, gátlásos, melankóliával és depresszióval küzdő értelmiségi negyvenes.
