A jövőkutatóhoz képest egyszerű dolga van a régésznek. Aki kiás egy tárgyat a régmúltból és összehasonlítják a mai tárgyakkal, majd kitalálják mire használhatták, milyen társadalmat építettek és milyen technológiai szinten álltak a készítői. De hogy működik a jövőkutató, ha nem áshat ki a jövőből semmit? Úgy dolgozik, ahogy a régész csak fordítva, a mai tárgyakból, a mai ember viselkedéséből és a tendenciákból, a ma megjósolható környezetváltozásból következtet a jövő emberére, a jövő társadalmára.
A régész tükörképe,
csak nem a múlt rétegeit bontja le, hanem a jelen rétegeit építi fel a jövő irányába. A régész a tárgyakból olvassa ki az emberi szándékot, a jövőkutató pedig a szándékokból próbálja megjósolni a jövő tárgyait. Mindkettő ugyanazt teszi: mintázatokat keres az emberi cselekvésben, csak az idő iránya más.