Életünk során többször is meghalunk, de csak egyszer nem állunk fel és nem kezdünk mindent újra és újra.
– Szereted a csajokat, – kérdezte egy rekedt hangú, keserű dohány és savanyú sör szagot lehelő férfi.
Az író meglepődött a kérdésen, de a sokadik pohár bor után fáradtnak érezte magát, hogy erről a témáról beszélgessen. Rövid gondolkodás után, vontatottan válaszolt, – szeretem.
– Akkor te jó ember vagy, – mondta a rekedt hangú a válasszal elégedetten, majd folytatta. – Hét évet pihentem Vácon, le vagyok égve. A feleségem gyereket vár. Kívánós lett. Fizetnél neki egy felest?! De ki is segítenél egy százassal.
Az író csak most vette észre, hogy egy züllött kinézetű nő és egy sötét arcú férfi ült az asztalához. A pénztárcájáért nyúlt, amikor a férfi az arcába csapott.