1–2 minutes
Mintha a „kultúrharc” nem a művészet minőségéről, nem az alkotás szabadságáról, hanem a hatalmi pozíciók újraosztásáról szólna. A kulturális életben erősödött az a logika, amelyben a támogatások, díjak, intézményvezetői kinevezések politikai hovatartozás mentén rendeződnének.
Nem könnyít a tudata, hogy a folyamat nem csak magyar jelenség. Viszont elkeserít, hogy nálunk különösen látványos, a szinte vérre, becsületre menő csatározások évek óta tartanak és csak erősödnek, de nem csitulnak.