Párválasztás rejtett ökológiája
A párválasztás egyik legősibb, legemberibb tragédiája, előbb megteremtjük a másikat a fejünkben, és csak utána találkozunk vele a valóságban.
A projekció ősi mechanizmusa
A pszichológia szerint a szerelem első szakasza nem a másikról szól, hanem rólunk.
A vágyakozás nem a másik embert célozza, hanem azt a belső képet, amit rávetítünk.
Ez etológiailag is érthető:
az emberi agy a túlélés érdekében gyorsan kategorizál, „kitölti a hiányzó részeket”, hogy minél hamarabb döntsön arról, biztonságos-e a másik.
A szerelem kezdetén tehát nem látunk, hanem vetítünk.
A másikból:
- hőst csinálunk,
- megmentőt,
- bölcset,
- vagy épp gyermeki ártatlanságot,
- olyasmit, amit ő maga soha nem állított magáról.
A vágyakozás valójában önmagunk egy elveszett részének keresése a másikban.