Szerelem látatlanban

Párválasztás rejtett ökológiája

A párválasztás egyik legősibb, legemberibb tragédiája, előbb megteremtjük a másikat a fejünkben, és csak utána találkozunk vele a valóságban.

Orfeusz és Eurüdiké mítosza

A projekció ősi mechanizmusa

A pszichológia szerint a szerelem első szakasza nem a másikról szól, hanem rólunk.
A vágyakozás nem a másik embert célozza, hanem azt a belső képet, amit rávetítünk.

Ez etológiailag is érthető:
az emberi agy a túlélés érdekében gyorsan kategorizál, „kitölti a hiányzó részeket”, hogy minél hamarabb döntsön arról, biztonságos-e a másik.

A szerelem kezdetén tehát nem látunk, hanem vetítünk.

A másikból:

  • hőst csinálunk,
  • megmentőt,
  • bölcset,
  • vagy épp gyermeki ártatlanságot,
  • olyasmit, amit ő maga soha nem állított magáról.

A vágyakozás valójában önmagunk egy elveszett részének keresése a másikban.

A mítoszok ismerik ezt a csapdát

Olvass tovább

Frankestein szindróma

Beszélgetés egy regényről a mesterséges intelligenciával

Az Egy érintő című regényben a családi erőszakról írok, mégis mintha egy Frankestein szindrómát vagy annak változatát olvasnám vissza. Egyesszám első személyben mutatom be, hogyan öröklődik megállíthatatlanul, generációkon át ívelő bizalmatlanság, türelmetlenség, a meg nem értés a befolyásolás. Van benne romantikus és erőszakos jelenet. A főhős bármennyire nehéz helyzetű, nem adja fel, bizakodó. Le akarja zárni a családi gyűlölködés folyamatát. Megbocsájtást hirdet, pedig szemrehányásokra lenne oka. Gondoltam a téma széles rétegeket érintő, ám könyvajánló elolvasásáig sem jut el senki. Számomra értelmezhetetlen hallgatás, illetve elhallgatás veszi körül. Megkérdeztem a mesterséges Intelligenciát, mi lehet ennek a csendnek az oka.

Olvass tovább

error: A tartalom védett!