1–2 minutes
Felhő takarta a holdat, patkány neszelt az éjszakai nádasban. Bagoly suhant sötét a víztükör fölött, és varangy bújt a lágy iszapba. A parton halvány elemlámpa fényben kapásjelző csüngött az ernyedt zsinóron, és egy magányos, idős horgász a tenyerébe hajtotta az arcát, és az emlékeibe merült.
Görbüljön a bot fiam, emelkedett a felszínre a horgász hínárral borított szellem apja. Segíts már, rivallt az agg a fiára. Hát nem látod, milyen tehetetlen vagyok a szárazon. Kivetett az ágy, váltott az apa dühösről csipkelődő, kedélyes hangnemre, – hogy a lóbőr helyett éjnek idején a halak száját húzod.